
Dorka
Egy régi kedvenc immár testet öltött...
Az elmúlt hetekben inkább hímezgettem, nem is volt nagyon mit mutatnom. De most már van ám!
Ajándékba készült, már át is adtam. Sikere lett, úgy örülök neki!
Egymás mellett a kettő, így kerek a világ:

Újabb félkész hímzés lett készen. Nagyon élveztem, főleg a színváltásokat. Dmc 4200-as fonalát használtam hozzá, az szín hol piros, hol narancs hol pedig rózsaszín. Nekem kicsit meredeknek tűnt ez a kombináció, de a végeredmény tetszetős. Bannert csinálok majd belőle. Keresek valamilyen szép anyagot, aminek a színe szépen harmonizál a kész hímzéssel és hurkapálcika akasztóval díszíti majd szobánkat.
Ez igazi örömtánc a javából! Végre kész! Kenyeres zsák lesz belőle, ha oldalait összevarrom. Már négy éve - leírni is szégyellem - kaptam Imikémtől névnapomra. Sokáig tartott, mire megtaláltam az igazi mintát. Megérte, mert ez a minta teljesen olyan, mintha ehhez az anyaghoz tervezték volna. Igazából azért tartott olyan sokáig, mert annyira monoton volt ilyen sokszor kihímezni ugyanazt.
Rózsaszínben pompáznak, már nagyon vártam a tavaszt. Ki vagyok éhezve a napsütésre, színekre.
Kezdem az elején, sok mindent szeretnék elmondani.
Izgalmas napokon vagyunk túl: félévkor beadtuk a jelentkezési lapokat. Sokat töprengtünk , most pedig izgulunk, hogy felvegyék a megjelölt iskolába. S január közepén megünnepeltük a leendő középiskolás 15. születésnapját. Megkapta Karl May Winnetou című könyvét, most indián lázban ég.
Tavaly sikeresen elkezdtem, idén folytatni fogom a felhalmozott félkészek befejezését. Már csak négy van!